Angol, matek, programnyelvek

Fedezze fel velünk az angol nyelv, a matematika és a programozási nyelvek példáján az emberiség gondolkodási modelljeinek fejlődését!
Csak kíváncsiaknak!

2024.06.30.

Egyszerűség meets bővíthetőség

Az angol nyelv szabadságot kínál a szavak sorrendjének variálásában, miközben megtartja a mondatok szabályos szerkezetét, ami pontos és egyértelmű kommunikációt tesz lehetővé. Az analitikus nyelvek, mint az angol, kevésbé támaszkodnak toldalékokra (mint az agglutináló nyelvek) vagy ragozásra (mint a flektáló nyelvek), inkább a szórendre és segédszavakra építenek, ezáltal egyszerűsítve a mondatok szerkezetét. Az ilyen struktúrák logikusan és szabályosan bővíthetők, mint egy matematikai képlet a maga műveleteivel és a kifejezéseket csoportosító szimbólumokkal. Az angol nyelv szórendje és gazdag idiómakészlete sokféle jelentésárnyalat kifejezésére alkalmas, gyorsan és egyértelműen.

💡 Az angol nyelv legrövidebb története

Az angol nyelv a germán nyelvcsalád nyugati ágához tartozik, legközelebbi rokonai a fríz, a német és a holland nyelvek. Az angolszász törzsek, nevezetesen az anglik, szászok és jütök, az 5. és 6. században érkeztek a mai Németország és Dánia területéről a Brit-szigetekre. Az angol alapszókincs nagy része a mai napig germán eredetű, pl. "house", "water", "food", "day".
A Brit-szigeteken élő britonokat fokozatosan visszaszorították vagy asszimilálták, azok kelta nyelve felszívódott az angolban, így az angol lett a domináns nyelv az egész szigeten.
A 8. és 11. század közötti viking hódítások során számos skandináv szó került az angolba, pl. sky, egg, knife, window. A skandináv nyelvi hatások hozzájárultak a névszóragozás rendszerének egyszerűsödéséhez és az igék ragozásának leegyszerűsítéséhez is.

A latin nyelv a Római Birodalom hivatalos nyelveként és a területén élő népek közötti közlekedőnyelvként széles körben elterjedt a Kr. e. 4. és a Kr. u. 5. század között. A római adminisztrációnak egységes nyelvre volt szüksége, ezért a latint a katonai parancsok, a római jog és a közigazgatási szabályok írásba foglalásával, valamint a latin nyelvtan és retorika oktatásával szabványosították. A latin nyelv szabványosításához jelentősen hozzájárult a Biblia latin fordítása (Vulgata) és a latin liturgia írásba foglalása.

Az 1066-os normann hódítás után Hódító Vilmos katonailag legyőzte az angolszászokat, politikailag stabilizálta hatalmát, és új arisztokráciát hozott létre normann szövetségesei között. A normann uralom alatt a francia nyelv és kultúra gyorsan elterjedt, különösen az adminisztráció és a jog területén, mivel az új elit ezeket a rendszereket használta hatalmának megszilárdítására. A jogi reformok, az angol lakosság és földbirtokok összeírása a francia nyelvet az ország hivatalos ügyeinek és törvényeinek nyelvévé tették. A középkori angol az angolszász és a normann francia keveredéséből alakult ki.

A középkor és a reneszánsz során a latin nyelv uralkodott az egyházban, az oktatásban, a tudományban és a diplomáciában, így a latin szókincs továbbra is jelentős hatást gyakorolt az angol nyelvre, különösen írásos formájára. (Idekívánkozik még, hogy latin közvetítéssel számos görög szó is bekerült Európa vérkeringésébe, így az angol nyelvbe is, a rómaiaknak a görög kultúrával való kapcsolata, tudományos, orvosi és filozófiai szövegeik fordítása révén.)

Becslések szerint a ma használatos angol szótövek 60%-a latin / francia, 25-30%-a germán, 2-5%-a skandináv és 1-2%-a kelta eredetű. A szavak fennmaradó része görög, olasz, spanyol, holland, és a kolonializmusnak köszönhetően hindi, japán, kínai, afrikai és amerikai indián.
A toldalékok eredetét nehezebb meghatározni, de 60-70%-ban germán, 20-30%-ban latin / francia és 5-10%-ban skandináv eredetűnek vélik őket.
A latint és a franciát itt már azért nem választottuk szét, mert hát mi is az a francia? – Amikor a Galliában római fennhatóság alatt élő kelta megpróbál latinul beszélni, és 500 év alatt egész jól bele is jön.

Az óangolnak még bonyolult igeragozási rendszere volt, amely különböző alakokat használt a személy és szám szerint. Több múlt idejű alak is létezett, például erős és gyenge igék különböző múlt idejű ragozással. Az óangol a névszók több esetét különböztette meg (alany, tárgy, birtokos, részes), amelyeket különböző ragokkal jeleztek. A főneveket három nembe sorolta és erős és gyenge melléknévragozást folytatott.
A modern angolban az igeragozás jelentősen leegyszerűsödött, kevesebb alakot használ, és a segédigék szerepe megnőtt. A rendes igéknél a múlt időt főként az -ed végződés jelzi, ami egy flektáló eleme a nyelvnek. A modern angolban a névszók esetei nagyrészt eltűntek, kivéve néhány birtokos formát és a személyes névmások alakjait (például I/me, he/him). Az indoeurópai nyelvek többségében található Genus már csak a személyes névmásokban lelhető fel, ami megkíméli a nyelvtanulókat a németből ismert melléknévragozási táblázatok biflázásától is.

Féktelen terjedés

Az angol mint kereskedelmi nyelv, sok egyszerűsítésen ment keresztül, hogy a különböző anyanyelvű emberek közötti kommunikációt megkönnyítse. Ez pidgin és kreol változatok megjelenéséhez is vezetett. A gyarmatokon persze az angolba is számos szó került át a legkülönfélébb nyelvekből. A Brit Birodalom kiterjedése és a későbbi amerikai befolyás hozzájárult ahhoz, hogy az angol világnyelvvé váljon.
William Caxton jelentős szerepet játszott az angol nyelv helyesírásának szabványosításában a 15. században, amikor a könyvnyomtatás terjedése révén szükségessé vált egy egységesített helyesírási rendszer kialakítása. (A modern angol nyelv kezdetét a 16. század közepére datálják.) A Cambridge-i Egyetem szintén hozzájárult a nyelvtan rendszerezéséhez a 17. században. A szabványosítók munkájának is köszönhető, hogy az angol a tudományban és technológiában globálisan elfogadott közlekedőnyelvvé vált.
Az angol nyelv terjesztését a 17. század elejétől kezdve fokról fokra az Egyesült Államok vette át, jelentős mértékben hozzájárulva az angol globális dominanciájához kulturális és gazdasági tényezők révén. Egyesült Államok gazdasági, politikai és kulturális terjeszkedése elősegítette az angol nyelv globális elterjedését. Az USA média- és popkultúra-exportja az angolt bizonyos mértékig "az emberiség nyelvének" státuszával ruházta fel.
Az angol nyelv dominanciája a tudományos publikációk terén világszerte felgyorsította az új tudományos és kutatási eredmények terjedését. Az internet és az online platformok lehetővé teszik, hogy az angol nyelvű technológiai, szakmai, üzleti és oktatási tartalmak gyorsan és széles körben eljussanak a világ különböző részeire. A globális hálón található szöveges tartalmak 55%-a angol nyelvű; ettől a második és harmadik legelterjedtebb nyelv, a spanyol és az orosz is jelentősen elmarad a maguk 5-5%-ával (2024 június).

Összefoglalva a rómaiak elterjesztették a latint Európában, a kommunikáció javítása érdekében leegyszerűsítették és szabványosították. A latin szókincs és toldalékok később átkerültek a germán keretbe, a terjedés, egyszerűsítés és szabványosítás immár globális szinten ismétlődött meg. Az angol nyelv tehát egy olyan "operációs rendszer", amelyet legalább kétszer telepítettek újra. Az Európában, később a világtenger összes partján találkozó emberek interakciói során mindig a legegyszerűbb és legérthetőbb megoldások maradtak meg, a kiejtéstől kezdve a hangok írásmódján át a tartalmi kódolásig. Mindezt végig kísérte az írásbeliség fejlődése.

Fenti nyelvészeti fejtegetéseket félreértés lenne úgy értelmezni, hogy "az angol kultúra globális térhódítását tökéletes nyelvének köszönheti". Sokkal inkább arról van szó, hogy az a nyelv, amelyet az emberiség ténylegesen a legtöbbet használ, minőségét annak köszönheti, hogy ő konfrontálódott a legtöbbször más nyelvekkel. Egy – tudományos szempontból megbocsáthatatlanul leegyszerűsítő – hasonlattal élve olyan gyermek ő, aki azért áll a kör közepén, mert ő volt az, aki az összes többi gyerekhez odaszaladt, s azok kb. egyenlő mértékben visszalökték.
Hogy az angol diadalútját ne csak nyelvészeti szempontokból vizsgáljuk, alábbiakban röviden kitérünk annak történelmi / gazdasági aspektusaira is:

💡 Más szempontok

Társadalomszervezés

Anglia erős központi kormányzattal és hatékony adminisztrációs rendszerekkel rendelkezett. Az angol jogrendszer és szabályozási keretek jól kidolgozottak voltak, ami stabilitást és rendet biztosított. Hadseregük és haditengerészetük is jól szervezett és -képzett volt. Az amerikai bennszülöttek törzsi szerveződése és többnyire az afrikai királyságok is decentralizáltak voltak, ami hátrányt jelentett az egységes angol hadsereggel szemben. India politikai struktúrája sokszínű volt, a Mogul Birodalom erős központi hatalommal rendelkezett, de mellette számos helyi fejedelemség is létezett.

Gazdasági fejlettség

A 18. század végi és 19. század eleji ipari forradalom hatalmas előnyt biztosított Angliának. Az iparosodás olcsóbbá és hatékonyabbá tette a termelést, ami növelte az angolok gazdasági erejét. Anglia domináns kereskedelmi hatalom lett, kiterjedt kereskedelmi hálózatokkal és jelentős tengeri flottával. Az amerikai bennszülöttek gazdasági rendszerei mezőgazdaságra és kereskedelemre épültek, és nem rendelkeztek az európai ipar kapacitásaival. Az afrikai királyságok gazdasága főként mezőgazdaságra és bányászatra épült, iparosodásuk korlátozott volt. India gazdasága, különösen textilipara erős volt, de az angol ipari kapacitások és gazdasági erőforrások végül felülmúlták.

Technológia és fegyverarzenál

Az angol hadsereg és haditengerészet technológiai fejlettsége a 16-18. században jelentősen meghaladta a többi kultúráét. Az angolok rendelkeztek a legmodernebb tűzfegyverekkel, ágyúkkal és hadihajókkal. Az angolok fejlett navigációs eszközöket és térképeket használtak, amelyek lehetővé tették számukra a hosszú tengeri utazásokat és a gyarmatosítást. Az amerikai bennszülött törzseknek nem voltak tűzfegyverei, és harci technikáik is fejletlenebbek voltak. Néhány afrikai állam rendelkezett saját fegyvergyártással, de ezek elmaradtak az európai technológiától. Az indiai hadseregek néha használtak korszerű tűzfegyvereket, de az európai technológia végül ezeket is felülmúlta.

Legnagyobb kiterjedésekor a Brit Nemzetközösség a Föld lakható területeinek egynegyedét tartotta ellenőrzése alatt, az Egyesült Államok a lakható területek további 7-9%-át. A British Empire (give or take the "American Empire") a Római Birodalomhoz annyiban hasonlít, hogy mindkettő

fejlett infrastruktúrával és hatékony közigazgatással rendelkezett,
technológiai innovációk sorozata által gyors és jelentős gazdasági fejlődésen ment át
nagy területeket hódított meg és tartott fenn,
nyelve elterjedt és közös kommunikációs eszközzé vált.

Magas szintű társadalmi szervezettség, technológiai fejlettség és gazdasági prosperitás egymás okai és következményei is, és ezek előnyösebb kombinációjának végül adott kultúra földrajzi terjeszkedésében és dominanciájában is ki kell fejeződnie.
Azonban mind a társadalom és a gazdaság megszervezésének, mind a technológiai innovációnak nemcsak következménye, hanem oka is egy jó nyelv.
Úgyhogy a kaptafájánál maradó suszterhez hasonlóan most vissza is térünk a nyelvészethez.

Egyszerűség és bővíthetőség

Mint említettük, az angol viszonylag egyszerű struktúrái könnyen bővítgethetők, azokban újabb és újabb "zárójeleket" lehet nyitni, bennük értékekkel és műveletekkel a végtelenségig.

Az angol nyelv sok lehetőséget biztosít a mellékmondatok láncolatának hosszabbítására, pl.:
"I met a friend who lives in the city that I visited last summer where we had a great time."

Néhány jelzővel és mellékmondattal bővebben:
"I met a friend who lives in the bustling city that I visited last summer, where we leisurely strolled through the meticulously preserved historic landmarks dating back centuries, each evoking a profound sense of history and cultural richness, fully immersed ourselves in the vibrant local culture, attending numerous lively festivals and engaging in traditional celebrations that highlighted the city's deep-rooted customs and artistic diversity, and stumbled upon charming cafes nestled in hidden corners of quaint alleyways, where we savored local delicacies and engaged in leisurely conversations with friendly locals."

Egy angol mondat a kifejezések és a szószerkezetek bővítésében is bármit elbír anélkül, hogy az az olvashatóság rovására menne, pl.:
"The quaint house, nestled beside a centuries-old oak tree, invites one to immerse in the countryside's charm and tranquility."

Valamennyi szószerkezetet elmélyítve:
"The quaint house, nestled comfortably next to the centuries-old oak tree with its sprawling branches adorned by lush greenery and occasional bird nests, overlooking the expansive field dotted with a vibrant array of wildflowers swaying gently in the breeze, gracefully descending towards the serene meandering river shimmering under the golden rays of the setting sun, creates a picturesque scene that captures the essence of tranquility and natural beauty, inviting one to pause and immerse themselves in the timeless charm of the countryside, where the melodies of chirping birds and the rustling of leaves weave a symphony of peaceful serenity."

Figyeljük meg, hogy ha angol beszédet hallgatunk (legyen az ad-hoc megfogalmazott politikusi beszéd, spontán pódiumbeszélgetés vagy podcast), észre fogjuk venni, hogy nagyon ritka a "false start", tehát ha a beszélő menet közben változtatna a tartalmon (szavakat cserélne), nem kell újrakezdenie. Ehhez képest, ha van szerencsénk magyar beszéd hangfelvételét legépelni, az agglutináló nyelvtani szerkezetek bonyolultsága miatt sokkal több újrakezdés (illetve befejezetlen mondat) lesz benne. A másik lehetőség, hogy a beszélő módosítások esetén nem veszi a fáradságot, hogy elölről kezdje, ennek eredményeképpen a beszélt magyarban sokkal magasabb az agrammatikus mondatok aránya. A szakértők kerülik, hogy 'jobb' és 'rosszabb' nyelvekről beszéljenek, de ha egy nyelv minőségének ismérveit próbálnánk meghatározni, a spontán használhatóság mindenképpen szerepelnie kellene közöttük.

Mesterséges nyelvek

Tudatában annak, hogy a nyelv meghatározza a gondolkodást, a 19. század végétől több nyelvészben és nyelvészcsoportban felmerült a kérdés, hogy mire lenne képes az emberiség egy "körzővel és vonalzóval szerkesztett", tökéletes nyelvvel?
A 20. század végéig több mesterséges nyelvet is létrehoztak, a legkiemelkedőbbek a lengyel autodidakta nyelvész Zamenhof által megalkotott eszperantó és egy amerikai nyelvész-szervezet, az IALA által kifejlesztett interlingva voltak.
Ezektől azt remélték megalkotóik, hogy hasonló szerepet tölthetnek be a kultúrában és a tudományokban mint a latin vagy az angol (és ilyen funkcióik lettek is). Másik reményük az volt, hogy egy napon akár nagy közösségek anyanyelvévé is válhatnak. Azonban az embereknek nem volt vonzó egy kulturális és történelmi hagyományok nélküli nyelv, és míg az angol nyelv elterjedését hatalmas gazdasági érdekek és politikai erők támogatták, a mesterséges nyelvek ilyen támogatás nélkül maradtak.

A 20. század közepétől egyébként is az ember-gép kommunikációt szolgáló programnyelvek váltak igazán izgalmas témává. Mielőtt ezekre rátérünk, foglalkoznunk kell egy kicsit a több kultúrában is réges-rég megjelent írásos, a természet jelenségeinek egzakt megfogalmazásával kecsegtető nyelvvel, a matematikával.

Matematika

Ezer évvel ezelőtt legalább 6 jelentős matematikai rendszer volt a világon:

a görög (mely az egyiptomi és babiloni eredményeket fejlesztette tovább),
az indiai (mely az Indus-völgyi civilizációig vezethető vissza),
a kínai (mely az ősi Kínába nyúl vissza),
az arab (mely a görög, perzsa és indiai eredményeket fejlesztette tovább),
az elszigetelten kifejlődött mezoamerikai vagy maja
és az európai (mely bizánci közvetítéssel a görög és az arab eredményeket egyesítette)

Ezek a kultúrák eltérő matematikai területekkel foglalkoztak, eltérő gyakorlatokat és filozófiákat alakítottak ki, és bár léteztek átfedések és kölcsönhatások, az írásmódok és a matematikai problémák kezelésének módja jelentősen eltért egymástól.

A középkori és kora újkori Európában a muzulmán arab világból származó matematikai és tudományos munkák latin nyelvre fordítása és terjesztése jelentős szerepet játszott a görög, indiai és arab matematikai elvek és módszerek átadásában. A 17-18. századi európai matematikai gondolkodók (főleg franciák és németek, de pl. Newton is) fontos lépéseket tettek a matematikai szimbólumrendszer kidolgozásában és szabványosításában. A 19-20. században az egyetemek, matematikai társaságok és kutatóintézetek fejlődése tovább erősítette a matematikai ismeretek és módszerek egységesítését. Bár a matematika jelenleg sem teljesen egységes nyelv, az alapvető fogalmak, módszerek és jelképrendszer világszerte azok, és ezzel a matematika az emberiség leguniverzálisabb nyelve.

Programnyelvek

Korábban bemutattuk, hogy az angol az a globális nyelv, melynek szókincse túlnyomó részt Európa megelőző közlekedő nyelvéből, a latinból ered. A matematika pedig, ahogy az a 20. századra kialakult, az emberiség minden nemzeti nyelvnél egységesebb nyelve a természet egzakt leírására.

A programozási nyelvek az angol és a matematika kombinációi. Bár nem személyközi kommunikációra szolgálnak, gépeink világszerte ezekkel értetik meg magukat egymással, így szintén a jelenkor közlekedő nyelvei közé sorolhatók. Léteztek más nemzeti nyelvi szavakat tartalmazó programnyelvek is, de nem terjedtek el. A számítógépek fejlődése és elterjedése jelentős mértékben az Egyesült Államokból indult ki, itt jelentek meg az 1950-es években az első programozási nyelvek (Fortran, COBOL). Az angol utasítások rövidsége, egyszerűsége és az angol nyelvű dokumentációk, melyek befogadására a tudományos világ ekkor már készen állt, az angolt predesztinálta az új, intelligens működést folytató nyelveknek a globális elterjedésére.

A jelenlegi (2024 június) programozási nyelvek bizonyos feladatokhoz vagy alkalmazási területekhez lettek kifejlesztve. Így léteznek pl. webfejlesztéshez, adatbázis-kezeléshez, tudományos számításokhoz vagy mobilalkalmazás-fejlesztéshez használt nyelvek. Különböző paradigma-modellekkel működnek (pl. imperatív, funkcionális, objektumorientált stb.), és különböző problémamegoldási módszereket kínálnak.
Az IT-szakemberek azonban egy univerzális programozási nyelvről álmodnak, amelynek kritériumait a következő kívánságlistában fogalmazták meg:

Lehetővé tenné, hogy a programozók különböző absztrakciós szinteken dolgozzanak.
Biztosítaná a különböző platformokon való futtatás képességét a mai változatos hardver- és szoftverkörnyezetben: oprendszerek, speciális hardverek, webes böngészők és futtatókörnyezetek, beágyazott rendszerek, cloud szolgáltatások és virtuális gépek – egyszóval nincs, amin ne futna.
Képes lenne különböző hardverarchitektúrák (CPU-k, GPU-k, FPGA-k) programozására. Támogatná a heterogén rendszereket, így lehetővé tenné a különböző hardverarchitektúrák előnyeinek kihasználását, maximalizálva a teljesítményt és a rugalmasságot.
Beépített memória- és időhatékonyságot optimalizáló technikákat tartalmazna.
Támogatná a párhuzamos és konkurens programozást, amely növeli a programok futási sebességét.
Egyszerű és könnyen tanulható lenne, hogy mind kezdő, mind tapasztalt programozók gyorsan elsajátíthassák.
És nyílt szabványokon alapulna, miáltal egy aktív közösség fejlesztené és tartaná karban.

Az áhított ideális nyelv ismérveinek felsorolásából mindenféle IT-s ismeret nélkül is kiolvasható mindaz, amit egész eddig a sikeres kommunikáció alapjaiként dicsértünk: a (programnyelveknél eleve adott) nyelvi ökonómia, univerzalitás, gyorsaság, rugalmasság, közösségi továbbfejleszthetőség.

Összefoglalás

Azok a gondolkodási modellek, amelyek más modellekkel konfrontálódnak, univerzálisabbá válnak. Az univerzálisabb modellek jobban elterjednek és szükségessé válik egységesítésük. Az egységesítéssel csökken a redundancia, azaz a gondolkodási modellek tömörödve egyszerűsödnek, ami megint csak hozzájárul a gyorsabb terjedéshez. A best practice-ekkel történő egységesítés ciklusai pedig egyre intelligensebb működést eredményeznek.

Végezetül beszélt és írott nyelv különbségeiről is szólnunk kell, ha összefoglalásunkat nagyobb távlatú kitekintéssé is teszi, ami egyszerűen a témából adódik. Az emberek azért kezdték el gondolataikat írásba foglalni, hogy a következő nemzedék eleve a saját életük évtizedei alatt összegyűjtött tudással indulhasson útjára. Számítottak arra, hogy így előbb-utóbb hatalmas tudás birtokába jutnak kollektívan, ha a kollektívát időben is értelmezzük. Hamar észrevették azonban azt is, hogy írásban "varázsolni" is lehet. Ennek markáns példája a gazdasági, kereskedelmi és természettudományos gondolkodást kísérő matematika. A már csak papíron elvégezhető számítások eredményei egyre meglepőbb hatékonysággal adtak válaszokat az embereket érdeklő kérdésekre. A programnyelvek által produkált egyre intelligensebb működéssel, de legkésőbb a nagy adattömegeken edzett mesterséges intelligenciával az emberiség kollektív intelligenciája függetlenedett a több-tízmilliárd agytól, melynek hálózatán megszületett. A jövőben várhatóan önállóan fogja folytatni a természet megismerésének és formálásának munkáját.

Nalin Inc.: Planet Violet